Célunk egy emberséges és etikus hozzáállás felerősítése minden építész felé, a teljes társadalom felé, kultúránk és az épített környezetünk, valamint természetes környezetünk és bolygónk felé.Építész szakmagyakorlóként nem vagyunk egyformák.Igyekszünk megismerni a többszintű építész társadalom szükségleteit, javítani a kialakult problémákat és hátrányos helyzeteket, elindítva egy kommunikációt a gyógyulás felé.

Célunk:

… a társadalmi felelősségvállalás javítása is, hiszen az építészet nem épületekről szól, hanem az emberekről – akik használják, érzékelik, tervezik vagy építik.

… az épített környezetünk és örökségünk védelme, etikus hozzáállás kihangsúlyozásával a meglévő és elkövetkező épített értékeink érdekében.

… a természetes környezetünkhöz való felelős hozzáállás elfogadása, előtérben tartva bolygónk érdekeit ebben az erősen átalakuló időszakban.

Emberség

• tiszteletre építő közösségi normák kialakítása
• kiégés kezelés, megelőzés
• konfliktuskezelés, vitakultúra fejlesztés
• stresszkezelés
• egyéni és csoportos érdekképviseleti kompetencia fejlesztés

Etika

• szakmaetikai minimumok meghatározása
• etikai felelősségrevonás következményeinek kidolgozása
• AI (projekt munkacsoport)
• tervezői felelősség
• felelősség kiterjesztése a természetes környezetre
• műemlékvédelmi szempontok megerősítése
• körforgásos építőipari hozzáállás mint alapvető etikai minimum elvárása

Újra örömet lelni az építészetben!
Hivatásszerű legyen az építészet!
Legyen súlya újra az építészeti tudásnak!
Úgy gyakorolni a szakmát, hogy az mást is inspiráljon!

Intézményi keretek

• építési jogszabályok felülvizsgálata, túlszabályozás korrekciója
• településképi szabályok felülvizsgálata
• meglévő intézményrendszerek szakmai kritikája (MÉK, BÉK, MÉSZ, stb.)
• hatósági ügyintézés egyszerűsítése
• főépítészi szerep, tervtanács és jogkörök felülvizsgálata
• tervzsűrik objektivitásának biztosítása, felülvizsgálata

Szakmai minimumok

• tervpályázati rendszer reformja (projekt munkacsoport)
• kötelező szakmai minimumok (kiviteli terv, szakági tervek) felülvizsgálata, betartása
• közberuházások szakmai minimumának meghatározása
• kivitelezés követésének szabályozása
• körforgásos építőipar elveinek, jogszabályi hátterének meghatározása
• minőségbiztosítás (projekt munkacsoport)
• tervezői jogosultsági rendszer felülvizsgálata
• belsőépítészeti tervezés fontossága
• BIM

Belső működés

• vállalkozásmenedzsment fejlesztésének eszközei
• cash-flow problémák kezelése
• kooperatív működés lehetőségei
• önkizsákmányolás felszámolása (projekt munkacsoport)
• válságkezelés

Külső működés

• építészeti munkaerőpiac realitásainak és felvevőerejének feltérképezése
• építész gazdasági modellek párhuzamos realitásai
• iroda méretből fakadó erőviszony különbségek kezelése
• tervezői díjszabási rendszer kialakítása az egészséges piaci versennyel összhangban
• ingyenmunka elleni fellépés
• tervpályázatok (projekt munkacsoport)
• körforgásos építőipar jogszabályi támogatása (projekt munkacsoport)
• válságkezelés
• szoftverhasználati díjak és szakmai érdekképviselet a monopolhelyzettel szemben

Vállalkozásfejlesztés

Ez sok problémának a gyökere, mert valójában tervező építészek irányítanak vállalkozásokat, tudás és kapacitás hiányában. Önálló szakma, amit fel kell térképeznünk, a kompetenciák elsajátításához segítséget kell kérnünk és nyújtanunk.

• céges struktúrák
• vállalkozásmenedzsment fejlesztésének eszközei
• fekete- és szürkefoglalkoztatás felszámolása
• rendszerszintű túlóra elvárások felszámolása
• munkavégzés eszközei, home office
• kooperatív működés

Munkakultúra

Fontos, hogy az egészséges munkakultúra jogi kereteit megismerjük, a hiányzó területeken kiszélesítsük, a rossz kulturális beidegződéseket tudatosítással és kommunikációval láthatóvá tegyük.

• építész munkakultúra
• önkizsákmányolás felszámolása (projekt munkacsoport)
• mentális egészség
• extra kapacitások felszabadítása
• soft skill fejlesztés
• jogsegély
• mintadokumentumok összeállítása

Karrier

Kiszámítható és tervezhető karrier utak felvázolása, illetve az egyéni szabadság és építész életpálya sajátosságainak összeegyeztetése a cél. A kiindulást a nemzetközi példák vizsgálata jelenti.

• átlátható, tervezhető építész életpálya-modellek?
• jogosultság
• bérkultúra
• csapatmunka szerzői jogi, referencia, kredit és díjrendszerének felülvizsgálata, terv és kész épület szerzői jogai
• fejlődés lehetősége, támogatása
• szoftverhasználati szakértelem

A férc egy alulról szerveződő, nagyon széles szakmai alapon diskuráló, közösségi alapú érdekképviselet.

Célja, hogy az építészek megfelelő körülmények között dolgozhassanak, ezáltal a legmagasabb minőségben tudjanak hozzájárulni az ország épített környezetének alakításához.

Az érdekképviseleti feladaton túl a társadalommal kezdeményezett konstruktív párbeszédet is egyenrangúan fontosnak tartja és szervezi.

Megfogalmazza az építészek és az építészet értékajánlatát, illetve reprezentálja a szakmát.

Kidolgozza a megfogalmazott értékek általános ismeretterjesztésének lehetőségeit, csatornáit.

Véleményformálóként közvetíti megalapozott, pártpolitikától független, korszerű, szakmai álláspontját a szakmát érintő kérdésekben.

• építészeti produktum társadalmiasítása, kommunikálása
• építészet társadalmi megbecsülésének növelése
• építészeti értékek becsatornázása a közoktatásba
• magyar építész szakma értékajánlata
• széles társadalmi részvételiség a szakmai kihívásaink kapcsán
• egyetemek és vidék

A férc (általánosan)
… szakmai közösséget épít és ápol.
… keresi a szakmaszervezés új működési módjait.
… képviseli a közösség érdekeit.

A férc az építészet oktatása kapcsán azon dolgozik, hogy a magyar oktatás várható átalakulásából ne maradjon ki az építészet oktatásának átalakulása sem.

Ennek során
… az átalakuláshoz megfelelő módszertant tervez,
… közvetíteni kíván az oktatásban részt vevők között, meghallgatva azokat, akik szeretnének ebben az átalakulási folyamatban részt venni,
… átfogó kritikát kíván megfogalmazni az oktatási rendszer több szintjén is,
… célja, hogy a mindenkori szakmaképviseletnek legyen oktatással foglalkozó területe.

• építészet helye és szerepe az oktatási rendszer minden hivatalos és nem-hivatalos szintjén
• mi az építészet értékajánlata a NAT felé?
• építész képzések tartalmi kérdései, milyen a korszerű építészképzés?
• építészképzés és pályakezdés összefüggései
• nők helyzete, hallgatói és oktatói-vezetői reprezentáció ellentmondásai
• oktatási rendszer átfogó alulfinanszírozottsága és következményei
  • általános leterheltség
  • hallgatói-oktatói önkizsákmányolás
  • az állandó korszerűtlenség problémája
• kamarai továbbképzések
• a férc belföldi és régiós felsőoktatási kapcsolatai, megjelenése

A tervpályázatok rendszere az induló és fejlődni vágyó irodák egyik legfontosabb munkaszerzési és szakmai bizonyítási terepe lenne.

Reformja időben is prioritást élvez, hisz a szakmát egyik leginkább foglalkoztató kérdés, a minőségi tervező kiválasztás egyik alapvető feltételeként.

Fiatal szakmagyakorlókként fontosnak tartjuk az arányos terhelés, a hozzáférhetőség és az egyenlő feltételek elveinek érvényesülését, illetve a nemzetközi pozitív gyakorlatok adaptálását is.

Az AI megjelenése, fejlődése és térhódítása egyelőre beláthatatlan következményekkel van a szakmánk minden területére, gazdasági és munkajogi kérdésektől kezdve az etikai dilemmákig.

A szakma jövőjének vizsgálatától elválaszthatatlan a kreatívipart és munkakörnyezetet alapjaiban átíró fenomén hatásainak megértése és tudatos kezelése.

A körforgásos építőipar jogi és infrastrukturális alapjainak megteremtése és támogatása a környezettudatos építőipar elengedhetetlen feltétele.

Ezen a területen csak akkor tudunk változást elérni, ha az építészeti szakmai célok és a jogalkotás egymásra épülő, egymást erősítő eszközök, a tervezők, a beruházók és a kivitelezők kezében is.

A történetileg felépített és ápolt építész szakmai ethosz, ami a szakmai érvényesülést elválaszthatatlanul összeköti a az egyéni mentális és fizikai jólét háttérbe szorításával, az építészet oltárán meghozott egyéni és csoportos áldozatokkal tovább erősíti az építészet és építészek prekariátusba szorulását.

Ideje tehát, hogy az önkizsákmányolás okait rendszerszinten feltérképezzük, megértsük és lépéseket tegyünk a szakma hozzáállásának megváltoztatására egy egészségesebb szakma alapjainak felépítéséhez.

A pályakezdők minden szempontból a leginkább kiszolgáltatott réteg, akár az aktuális gazdasági folyamatokat, akár a munkajogi körülményeket, akár a szakmai lehetőségeket vizsgáljuk.

Jelenleg a pályakezdő építészek előtt nincsenek világosan követhető karrier utak, sem biztosítékok a munkával arányos szakmai előmenetelre, magukra hagyva kell boldogulniuk egy rettentően összetett és küzdelmes szakmai környezetben. A mai működési mintázatoknak hála tömegesen pazarlunk el embereket.

A pályakezdők lehetőségeinek javítása nélkül nem érhető el sem a szakmai közösség kiegyensúlyozottabb működése, sem a magyar építészet vágyott fejlődése és felzárkózása.

A lakhatási válság a globális polikrízis egyik tünete, ami nem függetleníthető a globális pénzpiaci folyamatoktól és a lokális demográfiai átalakulásoktól, de a klímaváltozás hatásaitól sem.

Eközben itthon gombamód szaporodnak a kiemelt jogi státuszú társasházak, számtalan épület áll üresen, kontrollálatlanul terülnek szét agglomerációk és kistelepülések, ürülnek ki falvak, a problémáikkal magukra vannak hagyva a Kádár-kockák és lakótelepek lakói, a társasházi közösségek.

Elengedhetetlen a szakma feladataink és felelősségünk számba vétele egy olyan területen, amit az elmúlt évtizedekben elsősorban a kapitalista piac rövidtávú szemlélete uralt le, kézen fogva a jogalkotással és gazdaság- és infrastruktúrapolitikával, háttérbe szorítva alapvető társadalmi és környezeti szempontokat.